Nélküled meghalok
Reszkető csendemmel viaskodva,magam vagyok…Erőtlen testembe burkolózva,vágyak lüktetésétől sorvadok. Létem perceibe kapaszkodva,világod kívánom…Halk vigaszát szívem zakatolja,sóvár szerelmes szenvedélyálom. Gyönyört idéz a képzelet síkja,elveszem benned…Édes illanó illatod kínja,érintésed hálót húz, nem enged. Pillantásod eltűnő emléke,arcodat kutatom…Homályba vesző gyönyörűsége,csókod mérgét ajkamon vigyázom. Öröktől fogva bennem létezel,nélküled meghalok…Fény kitárja karjait, felemel,szemhéjam zárva, pillámon csillagok.